Az állatok világnapja

Bencusért tegnap ment utoljára a Nagymama. Miután minden nap 15órakor megjelent érte, ezt Kisfiam már igencsak nehezményezte, lévén nem tudott  kimenni a gyerekekkel játszani az udvarra. Próbáltuk finoman jelezni mindhárman a Nagyinak, hogy ráér, ne fárassza magát stb. Ő tartotta magát ehhez az időponthoz. Ennek az lett az eredménye, hogy ma reggel azt hallgattam a Kisfiamtól, hogy - ráérsz később jönni, ne gyere korán, mikor jössz ma? - ne túl korán!. Megígértem neki, hogy négy óra előtt az ovi közelébe sem megyek. Az óvodába érve tudtuk meg, hogy ma van az állatok világ napja, lévén a folyosón több tucat plüssálat van kiállítva, nem beszélve a faliújságon lévő A3-as plakátról, ami felhívja erre a figyelmet. Ági néni nagyon megdicsérte Bencust, hogy hozta a méhecskéjét és rögvest vitte volna kiállítani, de látva, hogy milyen birka fejet vágunk egyből mondta "Á, ezt nem is ezért hoztátok". Hát nem, de éppen ki is állíthatjuk, próbáltam menteni a helyzetet. Úgy látszik reggel hétkor Anyával még nagyon be volt szűkülve a szemünk, délután a Nagyi meg nem vette fel a szemüvegét. Sebaj. Lesznek élő állatok is - halak, hörcsög, nyuszi - úgyhogy a vidámság garantált. Elindult már a külön torna is, ami szintén jó móka. Sok futkározás, kidobó, fogócska, bukfenc, bordásfalon lógás és minden olyan dolog, amit a csoport szobába nemigen tudnak csinálni. Jó dolog, főleg az esős délutánokon.

Apa